Nosztalgia

Kicsit fura és talán valahol hülye dolog is, hogy itt vagyok 20 éves és már nosztalgiázgatok. Furcsa érzés arra is rádöbbenni, hogy az évek tényleg elég sok mindent meg tudnak szépíteni, és még alig éltem valamicskét.

Először az óvodai emlékek kerültek szóba egy beszélgetés során és vicces hogy szinte semmire nem emlékszem csak egy-egy kósza pillanat kép villan be és nem is túl lényegesek, de olyan jó rájuk gondolni. Aztán felötlött bennem, hogy ugyan mi gondom volt akkor, ez ugye afféle felnőtt berögződés, hogy a gyereknek semmi gondja az ovisoknak meg főleg hisz még tanulniuk sem kell. Pedig igen is vannak gondjaik és nekem is voltak, amik így vissza gondolva nevetségesek, de akkor olyan komolynak tűntek. Persze ezzel a tapasztalattal amit eddig összeszedtem már ott tartok, hogy most már mennék vissza az oviba :D
Aztán jött a középiskola felidézése (az általános már tegnap meg volt arra még most se emlékszek vissza olyan hű de szívesen). Még csak kicsit több mint egy éve hogy elszakadtam a középsuliból, fellélegezve, de máris megszépültek az emlékek, persze emlékszem rosszra is, de vissza révedve a múltba az ember általában a jót ragadja meg nem igaz?
Egyszóval egyszerre furcsa és jó érzés volt ez a kis visszatekintés.
De ami a fontos, hogy a zene mindig ott volt az életemben és az óvodás évekre is könnyebb volt így visszagondolni (most beugrott egy emlék kép és basszus még mindig ugyan az a szőnyegem van XD). Meg azt is eldöntöttem, hogy ha egyszer netán valamikor a távoli jövőben lesz egy gyerekem, kötelező programként benyomom neki ezeket a régi számokat.

Ez viszont régebben mintha jobban hangzott volna XD