Előkészület: Egész nap készülődtem még sem látszott meg rajtam. El is gondolkoztam, mi lenne ha még ennyit sem tettem volna meg magamért, lehet akkor már tényleg magától repedne a tükör.
Utazás: A buszozásom maga volt az izgalom vagy inkább förtelem, meg is fogalmazódott bennem, hogy talán csak van valami ebben a péntek 13 dologban. Maga a jegybeszerzés is idegtépőre sikerült, aztán az 5 óra utáni menetrend váltás is ki ment a fejemből. Gabival pedig már egy olyan buszon utaztunk ami 1999 óta szállít utasokat és ez egy aranyos kis cetlin ki volt írva, bár talán én ezzel a lassan retronak számító széteső ronccsal nem igazán büszkélkednék, ha pedig ennyi még nem elég a jegyérvényesítő egész végig sípolt.
Alapozás: Gabi már régóta vágyakozott a Rongy nevű új "kocsmába" és engem is izgatott a dolog, így koncert előtt tettünk arra egy kis kitérőt. Nyugodtan kijelenthetem, hogy szerelmes vagyok abba a helybe a szabásmintával kitapétázott, bakelit lemezekkel teleaggatott falak, a retro székek, puffok, kanapék és azok a kicsit bizarrba átmenő festmények. Imádom!!!!
Még a tévében menő focin is jól elvoltunk:
Gabi: "ahányszor odakapcsolok, mindig köpnek vagy az orrukat csapják ki aztán ott csúszkálnak rajta..."
Én: " pontosan így könnyebben csúsznak be és esnek el színlelve a hattyúk halálát"
Helyszín: Gondoltam meg emlékezek a Jate klub régi-új helyéről. Egy pár évig felújítás alatt állt, így más helyen volt, ahol én megismerkedtem vele, most viszont visszatért a régi helyére megújulva. Mint mondtam, nem voltam ezen a helyen még, így minden csupa újként ért, és bár a berendezés hangulata nagyon tetszett, még is enyhe diszkriminációt véltem felfedezni méghozzá "Ha nem vagy minimum 180 centi ne is ülj le" lévén a zseniális tervező vagy kivitelező, olyan k magasra rakta a székeket, hogy szó szerint fel kellett másznom rá és még ha pihe könnyű lennék se ment volna elegánsabban. Bár legalább Gabinak jókedvet szereztem. A "köszönöm, hogy ilyen kis szerencsétlen vagy" mondata pedig meglepő mód, de tényleg jól esett, ámbár azokat a székeket akkor is hajigálnám kifele.
Közönség: Nem robbant ki tömeg verekedés, nem rángatott le senki, senkit a színpadról, lényegében szinte észrevétlennek mondhatóak. Tombolás volt hisz a koncert remek volt, pár pillanatban még animecon emlékek is előrebbentek a sikítozásoktól. Az egyedüli számomra kicsit zavaró, de még inkább érthetetlen dolog azon párocskák voltak akik előre dúrtak-fúrtak, majd leálltak csókolózni, ami gyönyörű dolog csak épp akkor maradjanak hátul, vagy ha már annyira előre akarnak nyomulni, akkor meg a koncertre tomboljanak, mert így csak egy véletlen meglökéstől elharapják egymás nyelvét.
Koncert: Először is Bori nagyon jól nézet ki, nem látszott rajta, hogy egy kis édes manót hozott a világra. A koncert ah maga volt a gyönyör számomra, táncoltam, daloltam, kicsit sivítottam és "énekeltem" a szöveget. Mindegyik számot imádtam és volt a Katapult is pedig nem hittem, hogy előadják, kisebb fangörcs is elfogott olyan jó volt. A banda nagyon jól nyomta Borival néha hülyültek egy kicsit és szerintem zseniális előadást és teljesítményt nyújtottak, ami nagyon méltó egy visszatéréshez.
Köszönöm ez a fantasztikus koncertet és örök élményt! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése