Na anyámtól megkaptam a nagy lelki vigasztalást. Tegnap 3-4 alkalommal is úgy kiborultam a hülye kalkulustól, hogy levegőt alig kaptam, jött anya hogy majd holnap megbeszéljük. Hát szóba se került, de azért kezdtem elég jól érezni magam hála barátnéimnak. Most meg fizikázom, egy kicsit odabújtam jóanyámhoz, hogy hátha kapok egy annyit hogy na próbálkozz vagy valami. Ehelyett megkaptam hogy akkor menjek dolgozni, de úgy diplomám nem lesz, mert máshova úgy se tudok átmenni. Tényleg nem tudom mit vártam, hisz igaza van, de annyiból k igazságtalannak tartom, hogy én soha nem akartam ezt a szart, csak is miattuk és nem magam miatt járok erre a hányingert keltő és hülye szakra. Mert mikor pályaválasztásra került sor (középiskola kiválasztása) annyi ötletem volt, de mindegyik le lett szavazva, mondván ezt meg ezt nem bírnám benne, de az info! Abban a jövő! Persze jót akartak, akarnak, én meg hülye fejjel behódoltam. Most meg, hogy egyszerűen nem bírom és nem értem, jóformán oldjam meg magam, végülis én mentem bele én nem lázadoztam.
Szóval a nyugodtság elmúlt és megint egy kis rohadmány szerencsétlen szardarabnak érzem magam, ami semmire nem jó még arra se hogy belerúgjanak......
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése